What is Reinsurance Treaty Calculator?
▾
A viszontbiztosítás olyan pénzügyi megállapodás, amelyben az egyik biztosítótársaság (az engedményező társaság vagy engedményező) a vállalt kockázatok egy részét egy másik biztosítótársaságra (a viszontbiztosítóra) ruházza át a biztosítási díj egy részének fejében. A viszontbiztosítás alapvető célja, hogy az engedményező társaság kezelhesse kockázati koncentrációját, csökkentse az eredmény-ingadozást, stabilizálja a veszteséghányadokat, növelje a biztosítási kapacitást azon felül, amit a tőkéje önmagában támogatna, és védelmet nyújtson a katasztrofális veszteségek ellen. Viszontbiztosítás nélkül az egyes biztosítók nem tudnának vállalni nagy egyedi kockázatokat (felhőkarcolók, olajfúró tornyok, kereskedelmi repülőgépek) vagy kockázathalmozódást a természeti katasztrófáknak (hurrikán, földrengés, árvíz) kitett földrajzi területeken. A viszontbiztosítás azt is lehetővé teszi az új vagy kis biztosítótársaságok számára, hogy a korlátozott tőkéjüknél nagyobb mértékben növeljék üzleti tevékenységüket. A viszontbiztosításnak két nagy kategóriája van: az arányos (arányos) viszontbiztosítás és a nem arányos (veszteségtúllépés) viszontbiztosítás. Az arányos viszontbiztosításban a viszontbiztosító minden kockázaton egy meghatározott százalékban osztozik – a díj azonos százalékát kapja, és minden veszteség azonos százalékát fizeti. Az arányos szerződések két típusa a kvótarészesedés (a fix százalék a portfólió minden üzletére vonatkozik) és a többletrészesedés (a viszontbiztosító a kötvény méretétől függően változó százalékos arányt vesz fel, jellemzően a visszatartási határ feletti kötvényekre). A nem arányos viszontbiztosításban a viszontbiztosító csak akkor fizet, ha a veszteség meghalad egy meghatározott visszatartási összeget. Az Excess-of Loss (XL) szerződések strukturálhatók kockázatonkénti alapon (védelmet nyújtanak a nagy egyéni követelésekkel szemben), előfordulásonként (védenek a sok politikát érintő katasztrófaeseményektől) vagy összesítve (védenek egy időszakon belüli magas teljes veszteségtől). A viszontbiztosítási matematika megértése – a díjak felosztása, a veszteségek megosztása és a jutalékok átengedésének módja a nettó gazdaságosságra – elengedhetetlen a biztosítótársaság pénzügyi irányításához és biztosításmatematikai elemzéséhez.
Calkulon makes complex calculations simple — built for students and everyday problem-solvers.
Képlet
▾
Viszontbiztosítási számítás:
1. lépés: Határozza meg a viszontbiztosítási szerkezetet: arányos (kvótarészesedés vagy többletrészesedés) vagy nem arányos (kockázatonkénti XL, előfordulásonkénti XL vagy összesített XL).
2. lépés: Kvótarészesedés esetén: szorozzon meg minden eredeti veszteséget az átengedett százalékkal a viszontbiztosító részesedésének kiszámításához; szorozzon meg minden eredeti díjat az átengedett százalékkal, és vonja le az átengedési jutalékot a nettó viszontbiztosítási költség kiszámításához.
3. lépés: Többletrészesedés esetén: számítsa ki az egyes kockázatok nettó visszatartását (jellemzően egy dollár összeg soronként), engedje át a visszatartás feletti többletet a szerződéses korlátokig, az átengedett százalék pedig a kötvény méretétől függően változik.
4. lépés: A kockázatonkénti veszteségtúllépés esetén: alkalmazza a visszatartást és a limitet minden egyes veszteségre; A viszontbiztosító minden egyes kockázatért max(0, min(Veszteség − Megtartás, Limit)) fizet.
5. lépés: Előfordulásonkénti XL esetén: összesítse az egyetlen eseményből (természeti katasztrófa, terrorizmus) származó összes veszteséget, vonja le a visszatartást, és alkalmazza a szerződéses korlátot a viszontbiztosító megtérülésének kiszámításához.
6. lépés: Számítsa ki a nettó pozíciót: az engedményező társaság megtartja a díjakat az átengedett díjjal, plusz a kapott átengedési jutalékkal, mínusz a nettó visszatartott veszteséggel.
7. lépés: Számítsa ki a veszteséghányadot minden szinten (bruttó, átengedett, nettó), hogy felmérje a viszontbiztosítási struktúra hatékonyságát az átruházó társaság kockázatkezelési céljainak elérésében.
Minden lépés az előzőre épül, és a komponensszámításokat egy átfogó viszontbiztosítási eredménybe egyesíti. A képlet rögzíti a viszontbiztosítási magatartást szabályozó matematikai összefüggéseket.Variable Legend
▾
| Szimbólum | Név | Egység | Leírás |
|---|---|---|---|
| QS | Kvóta megosztási százaléka | percent (%) | Az arányos kvótarészesedési szerződés értelmében a viszontbiztosítóra átengedett minden egyes kockázat fix százaléka; ugyanez a százalék vonatkozik a díjra és a veszteségekre. |
| R | Visszatartás | dollars ($) | A veszteség összege, amelyet az engedményező társaság megtart, mielőtt a viszontbiztosító megkezdi a kifizetést (a veszteség túllépésének visszatartása vagy lekötési pont). |
| L | Viszontbiztosítási limit | dollars ($) | Az a maximális kárösszeg, amelyet a viszontbiztosító egyetlen esemény vagy kockázat esetén fizet (a visszatartás feletti kapacitási réteg). |
| CC | Átengedési Bizottság | percent (%) | Az átengedett díj százalékos aránya, amelyet a viszontbiztosító visszafizet az engedményező társaságnak a beszerzési és adminisztrációs költségek ellentételezésére. |
| RR | Viszontbiztosítás helyreállítása | dollars ($) | Az az összeg, amelyet a viszontbiztosító egy adott veszteség után fizet a szerződési struktúra alkalmazása után (kvótarészesedési százalék vagy XL melléklet/limit). |
How to Reinsurance Treaty Calculator
▾
- 1Határozza meg a viszontbiztosítási szerkezetet: arányos (kvótarészesedés vagy többletrészesedés) vagy nem arányos (kockázatonkénti XL, előfordulásonkénti XL vagy összesített XL).
- 2Kvótarészesedés esetén: a viszontbiztosító részesedésének kiszámításához minden eredeti veszteséget meg kell szorozni az átengedett százalékkal; szorozzon meg minden eredeti díjat az átengedett százalékkal, és vonja le az átengedési jutalékot a nettó viszontbiztosítási költség kiszámításához.
- 3Többletrészesedés esetén: számítsa ki az egyes kockázatok nettó visszatartását (jellemzően egy dollár összeg soronként), engedje át a visszatartás feletti többletet a szerződéses korlátokig, az átengedett százalék pedig a kötvény méretétől függően változik.
- 4A kockázatonkénti veszteségtúllépés esetén: minden egyes veszteségre alkalmazza a visszatartást és a limitet; A viszontbiztosító minden egyes kockázatért max(0, min(Veszteség − Megtartás, Limit)) fizet.
- 5Előfordulásonkénti XL esetén: összesítse az egyetlen eseményből (természeti katasztrófa, terrorizmus) származó összes veszteséget, vonja le a visszatartást, és alkalmazza a szerződéses korlátot a viszontbiztosító megtérülésének kiszámításához.
- 6Számítsa ki a nettó pozíciót: az engedményezett társaság megtartja a díjakat az átengedett díjjal, plusz a kapott átengedési jutalékkal, mínusz a nettó felhalmozott veszteséggel.
- 7Számítsa ki a kárhányadot minden szinten (bruttó, átengedett, nettó), hogy felmérje a viszontbiztosítási struktúra hatékonyságát az átruházó társaság kockázatkezelési céljainak elérésében.
Worked Examples
▾
A kvótamegosztás arányosan csökkenti a nyereséget és a veszteséget is; Az elsődleges előny a tőkecsökkentés és a jövedelem stabilitása
E 40%-os kvótarészesedés alapján a viszontbiztosító az összes díj 40%-át átvállalja, és az összes veszteség 40%-át fizeti, és 25%-os átengedési jutalékot térít vissza az átengedett díj után. Az engedményező társaság megtartja a prémium 60%-át (30 millió dollár), plusz az 5 millió dollár átengedési jutalékot (35 millió dollár összjövedelem), szemben a 18 millió dolláros felhalmozott veszteséggel, így 17 millió dollár nettó nyereséget termel 32 millió dolláros bruttó nyereséggel. A viszontbiztosító gazdaságossága: 20 millió dollár prémium − 5 millió dollár CC − 12 millió dollár veszteség = 3 millió dollár nyereség (15%-os árrés). A kvótarészesedés lehetővé teszi az átengedő társaság számára, hogy hatékonyan több üzletet írjon le egy dollár tőkére.
A 3,2 millió dolláros veszteség felső határa 2,0 millió dollár megtérülés (limit); a teljes 2,5 millió dollár feletti többlet (500 000 dollár visszatartás + 2 millió dollár korlát) a jogosítónál marad
A 150 000 dolláros veszteség az 500 000 dolláros visszatartás alatt van – nincs viszontbiztosítási megtérülés. A 750 000 dolláros veszteség: megőrzés 500 000 dollár, helyreállítás 250 000 dollár. Az 1,8 millió dolláros veszteség: 500 000 dollár visszatartás, 1,3 millió dollár megtérülés. A 3,2 millió dolláros veszteség: 500 000 dollár visszatartás, 2 millió dollár korlát, 2,0 millió dollár megtérülés (korlátozott), így 700 000 dollár (3,2 millió – 500 000 dollár – 2 millió dollár) marad a limit felett. A kockázatonkénti XL szerződések jellemzően előfordulásonkénti maximális megtérüléssel rendelkeznek – a visszatartás plusz határértéket meghaladó veszteségek az átruházó kitettsége marad.
15 millió dolláros veszteség a 70 millió dolláros kombinált visszatartás+limit felett marad a cedantnál – ez azt mutatja, hogy további védelmi rétegekre van szükség
Egyetlen 85 millió dolláros hurrikánesemény háromféleképpen oszlik meg: az engedményező megtartja az első 20 millió dollárt (a csatolási pontot), a viszontbiztosító 20 millió dollárról 70 millió dollárra fizet (50 millió dolláros limit), és a visszaengedő megtartja a fennmaradó 15 millió dollárt a határ felett. Ez a 15 millió dolláros határt meghaladó veszteség jól szemlélteti, hogy a biztosítók miért vásárolnak gyakran több XL réteget – az első réteg 20 millió dollár xs 20 millió dollár, a második réteg 50 millió dollár xs 40 millió dollár, potenciálisan a harmadik réteg a további védelem érdekében. A további határrétegek hozzáadásának költségét mérlegelni kell az egyes rétegek elérésének valószínűségével és várható költségeivel.
Az összesített veszteséglezárás 75%-ra korlátozza az átruházó éves veszteségarányát (a kötődési pont), ezzel védve az éves bevételt
Az aggregate stop-loss (ASL) egyezmény védelmet nyújt a rossz év ellen, amikor a halmozott veszteséghányad meghalad egy küszöböt. 88%-os tényleges veszteséghányaddal szemben a 75%-os csatolással az ASL 13 millió dollárt (88% − 75% = 13 pont × 100 millió dollár) fizet. A 20 pontos limit azt jelenti, hogy a viszontbiztosító legfeljebb 20 millió dollárt fizet (ha a kárhányad elérte a 95%-ot), amely felett a további veszteségek visszatérnek az engedményeshez. Az ASL-szerződések drágák, mert közvetlenül védik a biztosító bevételeit, és jelentős viszontbiztosítói kockázatot jelentenek – gyakran olyan speciális biztosítók vagy induló vállalkozások alkalmazzák, amelyek nem tolerálják a magas bevételi ingadozást.
Real-World Applications
▾
Biztosító társasági tőkemenedzsment: A pénzügyi igazgatók viszontbiztosítási modelleket használnak a megtartott kockázat, a tőkekövetelmények és a viszontbiztosítási költségek közötti egyensúly optimalizálására, ami a viszontbiztosítási számítás fontos alkalmazási területét jelenti szakmai és elemzési környezetben, ahol a pontos viszontbiztosítási számítások közvetlenül támogatják a megalapozott döntéshozatalt, a stratégiai tervezést és a teljesítményoptimalizálást.
Katasztrófakockázat-kezelés: a vagyonbiztosítók modellezik a PML-t (valószínűleg maximális veszteség) és XL rétegeket vásárolnak, hogy korlátozzák a jelentős természeti katasztrófákból eredő potenciális veszteségeket, amelyek a viszontbiztosítási számítás fontos alkalmazási területét jelentik szakmai és elemzési környezetben, ahol a pontos viszontbiztosítási számítások közvetlenül támogatják a megalapozott döntéshozatalt, a stratégiai tervezést és a teljesítményoptimalizálást.
A hitelminősítő intézetek tőkemodellezése: a biztosítók viszontbiztosítást használnak az AM Bestnek, S&P-nek és Moody's-nak benyújtott tőkemodelljeiben a megfelelő tőkésítés bemutatására, ami a viszontbiztosítási számítás fontos alkalmazási területe szakmai és elemzési környezetben, ahol a pontos viszontbiztosítási számítások közvetlenül támogatják a megalapozott döntéshozatalt, a stratégiai tervezést és a teljesítményoptimalizálást.
Új piacra lépés: az induló biztosítók kvótamegosztási szerződéseket alkalmaznak a tapasztalt viszontbiztosítók szakértelmének és tőkéjének kiaknázására, miközben biztosítási múltat építenek ki, ami a viszontbiztosítási számítás fontos alkalmazási területe szakmai és elemzési környezetben, ahol a pontos viszontbiztosítási számítások közvetlenül támogatják a megalapozott döntéshozatalt, a stratégiai tervezést és a teljesítményoptimalizálást.
Aktuáriusi tartalékolás: a balesetbiztosítási aktuáriusok modellezik az átengedett veszteségfejlesztést az XL szerződéseken, hogy megfelelően értékeljék a viszontbiztosítási megtérülő eszközöket, ami a viszontbiztosítási számítás fontos alkalmazási területe szakmai és elemzési környezetben, ahol a pontos viszontbiztosítási számítások közvetlenül támogatják a megalapozott döntéshozatalt, a stratégiai tervezést és a teljesítmény optimalizálását.
Special Cases
▾
Visszaállítási rendelkezések
A legtöbb előfordulásonkénti XL-szerződés olyan visszaállítási rendelkezéseket tartalmaz, amelyek egy veszteség után visszaállítják a szerződési kapacitást, lehetővé téve az átruházónak, hogy ugyanabban az évben a teljes limitet újra felhasználja, ha egy második esemény is bekövetkezik. A visszaállítás ingyenes (kiegészítő díj nélkül) vagy fizetett (jellemzően a visszaállított limit arányos viszontbiztosítási díjának 100%-a).
Veszteségfolyosó rendelkezések
Egyes szerződések veszteségfolyosót tartalmaznak, ahol az engedményes a veszteség további szeletét megtartja két XL-réteg között. Például az engedményes megtarthatja a veszteségek 100%-át 30 millió és 40 millió dollár között egy olyan szerződésen belül, amely egyébként 3 millió dollárt és 7 millió dollárt 40 millió dollárra terjed ki. a cedant, hogy „bőrt kapjon a játékban”, és csökkentse az erkölcsi kockázatot.
Hitelkockázat (viszontbiztosító nemteljesítése)
A viszontbiztosítási számításban ez a forgatókönyv további óvatosságot igényel a viszontbiztosítási eredmények értelmezésekor. Előfordulhat, hogy a standard képlet nem veszi teljes mértékben figyelembe az összes jelenlévő tényezőt ebben az éles esetben, és indokolt lehet kiegészítő elemzés vagy szakértői konzultáció. A legjobb szakmai gyakorlat magában foglalja a feltételezések dokumentálását, az érzékenységi elemzések futtatását és az eredmények kereszthivatkozását alternatív módszerekkel, ha a viszontbiztosítási számítások nem szabványos területre esnek.
Közös viszontbiztosítási szerződéstípusok és tipikus feltételek
▾
| Szerződés típusa | Prémium kiosztás | Veszteségfelosztás | Átengedési Bizottság | Elsődleges használati eset |
|---|---|---|---|---|
| Kvótamegosztás | Fix % (pl. 40%) | Fix % (pl. 40%) | 20-35% | Tőkekönnyítés, arányos kockázatmegosztás |
| Többletrészvény | Változó % a szabályzat méretétől függően | Változó % a szabályzat méretétől függően | 25-35% | Ingatlansorok, nagy politikai kapacitás |
| Per-Risk XL | Lapos viszontbiztosítási díj | Max(0, Veszteség − Megtartás) korlátig | Általában egyik sem | Nagy egyéni kockázatvédelem |
| Előfordulásonkénti Cat XL | Lapos viszontbiztosítási díj | Összesített eseményvesztés szerkezetenként | Általában egyik sem | Katasztrófakereset-védelem |
| Összesített Stop-Loss | %-os prémium vagy lakás | Melléklet felett, határértékig | Tartalmazhat nyereség jutalékot | Veszteséghányad stabilizálása |
| Katasztrófa Bond | Kupon fizetés | A megbízó veszélyben van, ha az előírás teljesül | N/A (tőkepiacok) | Alternatív tőke, macskakapacitás |
Frequently Asked Questions
▾
Mi a különbség a szerződéses és a fakultatív viszontbiztosítás között?
A szerződés szerinti viszontbiztosítás kiterjed egy teljes portfólióra vagy üzletágra egy előre megtárgyalt megállapodás alapján – a viszontbiztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés hatálya alá tartozó összes minősített üzletet egyedi kockázatválasztás nélkül elfogad. A szerződéses viszontbiztosítás biztonságot nyújt az engedményező társaság számára a viszontbiztosítás elérhetőségével kapcsolatban, és a folyamatos portfóliókezeléshez használják. A fakultatív viszontbiztosítást kockázatonkénti alapon helyezik el – az engedményező társaság az egyedi kockázatokat a viszontbiztosítási piacon tárolja, és a viszontbiztosító dönti el, hogy elfogadja-e az egyes beadványokat. A fakultatív viszontbiztosítást olyan nagy vagy szokatlan egyedi kockázatok esetén alkalmazzák, amelyek túllépik a szerződéses korlátokat, a meglévő szerződésekből kizárt üzletágak esetében, vagy ha egy kockázat szokatlan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek egyedi árazást igényelnek. A szerződéses viszontbiztosítás sokkal elterjedtebb a díjak mennyiségét tekintve, míg a fakultatív alapvető fontosságú az ingatlan-, tengeri-, légi- és speciális vonalak nagy egyéni kockázati kihelyezéseinél.
Mi az átengedési jutalék, és hogyan hat a gazdaságra?
Az engedményezési jutalék (más néven akvizíciós jutalék vagy engedményezett nyereség jutaléka) az átengedett díj azon százaléka, amelyet a viszontbiztosító visszafizet az engedményező társaságnak. Ez a viszontbiztosító hozzájárulása az eredeti biztosító kötvényszerzési költségeihez (ügynöki jutalékok, marketing) és adminisztrációs költségekhez. Az átengedési jutalékok általában a kvótarészesedési szerződések átengedett prémiumának 20–35%-a között mozognak. A csúszó léptékű jutalék az átengedési jutalékot a szerződés tényleges veszteségaránya alapján módosítja – ha a veszteségek alacsonyabbak a vártnál, az átengedő magasabb jutalékot kap; ha a veszteségek rosszabbak, a jutalék alacsonyabb, összehangolva az ösztönzőket. Az engedményező társaság szempontjából az engedményezési jutalék csökkenti a viszontbiztosítás nettó költségét. A viszontbiztosító szemszögéből a jutalék csökkenti a károk kifizetésére és a nyereség termelésére rendelkezésre álló tényleges díjat, ami a szerződéses feltételek kulcsfontosságú tárgyalási pontjává teszi.
Miért vesznek igénybe viszontbiztosítást a biztosítótársaságok?
A biztosítótársaságok viszontbiztosítást több, egymással összefüggő célra alkalmaznak. Tőkekezelés: a viszontbiztosítás lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy több díjat írjanak le, mint amennyit a tőkéjük önmagában lehetővé tenne – a viszontbiztosítási díj és kockázat átengedése hatékonyan kihasználja a tőkét, és támogatja a díjnövekedést. Katasztrófavédelem: Az XL szerződések védelmet nyújtanak az olyan szélsőséges események ellen, amelyek veszélyeztethetik a fizetőképességet – viszontbiztosítás nélkül egyetlen nagyobb földrengés vagy hurrikán meghaladhatja a biztosító saját tőkéjét. Eredménystabilizáció: az arányos és aggregált szerződések évről évre kisimítják a biztosító kárhányadát, így a befektetők és a minősítő intézetek számára kiszámíthatóbbak a bevételek. Nagy kockázati kapacitás: egy vállalat kapacitásához túl nagy egyedi kockázatokat (500 millió dolláros kereskedelmi ingatlan, szupertanker) biztosítanak viszontbiztosítással. Szabályozási tőkementesítés: egyes szabályozási keretek között a viszontbiztosítási megtérülések csökkentik a szükséges szavatolótőkét, javítva a fizetőképességi mutatókat. Szakértői hozzáférés: a speciális piacokra újonnan belépők viszontbiztosítást használnak, hogy hozzáférjenek a viszontbiztosító biztosítási szakértelméhez és kockázatkezelési útmutatásaihoz.
Mi az a visszamenőleges viszontbiztosítás?
A visszaengedményezés egy viszontbiztosító által egy másik viszontbiztosítótól (úgynevezett visszaengedményezőtől) vásárolt viszontbiztosítás. Ahogy az elsődleges biztosítók viszontbiztosítást vásárolnak a kockázat áthárítása érdekében, a viszontbiztosítók is átruházzák felhalmozott kockázatuk egy részét, hogy csökkentsék saját koncentrációjukat és katasztrófa-kitettségüket. A visszaengedményezett piac a globális kockázatátviteli lánc egy rétege: elsődleges biztosító → viszontbiztosító → visszaengedményező. Egyes összetett kockázatátviteli láncokban a kockázatok a visszaengedményezés több rétegén haladnak át. A globális visszaengedményezési piac kisebb és kevésbé likvid, mint az elsődleges viszontbiztosítási piac, és a kapacitás súlyosan korlátozható a nagyobb katasztrófák után, amikor a viszontbiztosítók és a visszaengedményezők újraértékelik összesített kitettségeiket. A 2005-ös (Katrina/Rita/Wilma) és a 2017-es (Harvey/Irma/Maria) hurrikánszezon jelentős visszamenőleges piaci zavarokat okozott, és az összes következő évben megemelte az árakat.
Hogyan értékelik a viszontbiztosítási minősítő intézetek a viszontbiztosító pénzügyi erejét?
Az AM Best, az S&P, a Moody's és a Fitch mind a viszontbiztosító pénzügyi erejét értékelik, amelyek közül az AM Best a biztosítási ágazatra leginkább jellemző. A viszontbiztosítói besorolások a következőket értékelik: a vállalt kockázatokhoz viszonyított tőkemegfelelés (a bankok bázeli tőkekövetelményéhez hasonló modellek alkalmazásával), a jegyzési nyereségesség és veszteségmutató múltja, a befektetési portfólió minősége és időtartama kezelése, a menedzsment minősége és stratégiai iránya, a vállalati kockázatkezelési keretrendszer, valamint a piaci versenyhelyzet. Az engedményező társaságok számára a viszontbiztosító pénzügyi ereje kritikus fontosságú – ha a viszontbiztosító fizetésképtelenné válik, az engedményező társaság továbbra is felelős az eredeti kötvénytulajdonosok követeléseiért, és elveszíti a viszontbiztosítási behajtások várható összegét. A legtöbb professzionális vevő megköveteli a viszontbiztosítótól, hogy legalább A-AM Best pénzügyi erősségi besorolással rendelkezzen, sok esetben pedig A vagy jobb besorolást. A több viszontbiztosító közötti diverzifikáció (az egyetlen szerződő félre történő koncentráció elkerülése) szintén bevett kockázatkezelési gyakorlat.
Mi a veszteség alakulása a viszontbiztosítási elszámolásban?
A veszteségfejlődés azt a folyamatot jelenti, amelynek során az eredetileg becsült veszteségek idővel változnak, amint több információ válik elérhetővé. Amikor először bekövetkezik a veszteség (különösen a felelősségbiztosításban), előfordulhat, hogy a végső költség évekig nem ismert – folytatódik az orvosi kezelés, befolyik a peres eljárás, és megszületik a végső egyezség. Az aktuáriusok veszteségfejlesztési háromszögeket használnak annak előrejelzésére, hogy a korai lejáratkor bejelentett veszteségek végül hogyan alakulnak a végleges elszámolt összegig. A viszontbiztosításban a veszteség alakulása különösen fontos, mivel az XL-szerződések veszteségei a visszatartás alatt kezdődnek, de az idő múlásával a kárigények súlyosbodásával azt meghaladó veszteségekkel járhatnak (az úgynevezett „későn fejlődő” többletveszteségek). A veszteség alakulására vonatkozó feltételezések kulcsfontosságúak az IBNR tartalékkalkulációiban, és a megfelelő fejlődési minták kiválasztása az egyik legkövetkezményesebb biztosításmatematikai ítélet a balesetbiztosítási tartalékképzési folyamatban.
Melyek a katasztrófa-viszontbiztosítás főbb típusai, és miben különböznek egymástól?
Hagyományos katasztrófa-veszteség-viszontbiztosítási kifizetések az átengedő társaság tényleges biztosítási veszteségei alapján egy minősített eseményből. Ez a legáltalánosabb és legegyszerűbb szerkezet. A paraméteres katasztrófa-viszontbiztosítás egy trigger paraméter alapján fizet (szélsebesség egy adott helyen, földrengés erőssége meghatározott koordinátákon) a tényleges veszteségektől függetlenül – gyorsabb fizetés veszteségkorrekció nélkül, de a paraméteres trigger és a tényleges veszteségek között alapkockázat áll fenn. Az iparági veszteséggaranciák (ILW) akkor fizetnek, ha a biztosított veszteségei is meghaladnak egy küszöbértéket, ÉS az egész iparágra kiterjedő kárindex (például az egyesült államokbeli ingatlanok PCS-je) meghalad egy meghatározott szintet. A katasztrófakötvények (macskakötvények) olyan tőkepiaci eszközök, amelyek a katasztrófakockázatot a befektetőkre hárítják – a kibocsátó prémiumot és tőkét kap, ha kiváltó esemény bekövetkezik, míg a befektetők a veszteségmentes években a piac feletti hozamot kapják. Mindegyik struktúra különböző kompromisszumot kínál az alapkockázat, a fizetési sebesség, a költségek és a kapacitás között.
Common Mistakes to Avoid
▾
- !A viszontbiztosítási limit összekeverése a teljes maximális kifizetéssel – a limit a visszatartás feletti réteg; A teljes maximális visszanyerés a visszatartás plusz korlát, nem csak a korlát.
- !Ha elfelejtjük, hogy az átengedett díj nem tartalmazza az átengedési jutalékot – a viszontbiztosítás nettó költsége az engedményezett számára az átengedett díj mínusz a kapott átengedési jutalék.
- !A báziskockázat figyelmen kívül hagyása a parametrikus struktúrákban – előfordulhat, hogy a paraméteres trigger nem korrelál tökéletesen a portfólió tényleges veszteségeivel, ami olyan helyzeteket teremt, amikor jelentős veszteségek következnek be a paraméteres fizetés kiváltása nélkül.
- !A veszteség alakulásának alábecslése az XL szerződéseknél – a visszatartás alatti kezdeti követelések hónapok vagy évek alatt a lefoglalás felett alakulhatnak ki, ami el nem ismert viszontbiztosítási megtérülő eszközöket eredményezhet.
- !A viszontbiztosítási vásárlások egyetlen viszontbiztosítóhoz történő koncentrálása a hitelkockázat diverzifikációja nélkül – a viszontbiztosító nemteljesítése (ahogyan ez több viszontbiztosítónál történt a 2000-es években) egyidejűleg kiküszöbölheti a várható megtérüléseket és tőkeválságot idézhet elő az engedményesek számára.
Pro Tip
Az arányos viszontbiztosítás (kvótarészesedés és többletrészesedés) a kockázat, a díj és a veszteség fix százalékát ruházza át, így tőkementést biztosít. Az excess-of-loss (XL) viszontbiztosítás katasztrófavédelmet nyújt a megtartás felett, elsősorban az eredmény-ingadozást kezelve.
Did you know?
A Munich Re, a Swiss Re és a Berkshire Hathaway Viszontbiztosító a három legnagyobb globális viszontbiztosító. A globális viszontbiztosítási piac körülbelül 350 milliárd dollár díjat ír le évente, ami azt a „biztosítást a biztosítók számára” biztosítja, amely lehetővé teszi az elsődleges biztosítási ágazat számára, hogy az egyes társaságok tőkekapacitását messze meghaladó kockázatokat vállaljon.
Regional Guides
▾
🇺🇸 US▾
🇬🇧 UK▾
🇪🇺 EU▾
References
Ratings & comments
Szerezzen heti matematikai tippeket
Csatlakozzon 12 000+ feliratkozóhoz, akik minden héten kapnak tippeket a számológéphez.