Insomnia Severity Index Calculator

Az Insomnia Severity Index (ISI) kalkulátor az álmatlanság súlyosságának hét tételes önbeszámolós mérőszámát adja, amelyet Charles Morin dolgozott ki a Laval Egyetemen. Az ISI a legszélesebb körben használt eredménymérő az álmatlanság kezelésével kapcsolatos kutatásokban és a klinikai gyakorlatban, amely megbízható és érvényes értékelést nyújt az elmúlt két hét álmatlansági tüneteinek természetéről, súlyosságáról és nappali hatásáról. Az álmatlanság a legelterjedtebb alvászavar, amely a felnőttek körülbelül 30 százalékát érinti bármikor akut tünetekkel, és 10 százalékuk felel meg a krónikus álmatlanság kritériumainak (a tünetek három vagy több hónapig fennállnak nappali károsodással). Az Egyesült Államokban az álmatlanság gazdasági terhe meghaladja az évi 63 milliárd dollárt, csak a munkahelyi termelékenység elvesztése miatt, és betegenként évi 2-3000 dollár egészségügyi többletköltséget jelent az álmatlanságban szenvedőkhöz képest. Elterjedtsége ellenére az álmatlanság továbbra is aluldiagnosztizált és alulkezelt. Az ISI az álmatlanság hét dimenzióját értékeli egy 0-tól 4-ig terjedő súlyossági skálán: elalvási nehézség (elalvási késleltetés), elalvási nehézség (alvás fenntartása), kora reggeli ébredés, elégedettség az aktuális alvási szokásokkal, a napi működés zavarása, az alvászavar észrevehetősége mások számára, valamint az alvásproblémákkal kapcsolatos aggodalom vagy szorongás. A teljes pontszám 0-tól 28-ig terjed, és négy súlyossági kategóriát tartalmaz, amelyek a klinikai döntéshozatalt irányítják. Az ISI-t a poliszomnográfiával (PSG), az aranystandard objektív alvásméréssel szemben validálták, amely mérsékelt korrelációt mutat (r = 0,32-0,55 a PSG paramétertől függően). Erősebben korrelál a szubjektív alvásnapló mértékeivel (r = 0,65-0,80), ami azt tükrözi, hogy az álmatlanság alapvetően szubjektív panasz még akkor is, ha az alvási paraméterek a normál határokon belül vannak. Az ISI gyakorlatilag az összes álmatlansági kognitív-viselkedési terápia (CBT-I) vizsgálatának elsődleges eredménymérője, és az alvásklinikák, az alapellátók, a viselkedés-egészségügyi szakemberek és a kutatók használják világszerte.

Calkulon makes complex calculations simple — built for students and everyday problem-solvers.

1. 1Töltse ki mind a hét tételt az elmúlt két hét alvási tapasztalatai alapján. Az első három elem az álmatlansági panaszok három típusát méri fel: elalvási nehézséget (alváskori álmatlanság), éjszakai elalvási nehézséget (alvásfenntartó álmatlanság), túl korai ébredést és képtelenséget aludni (kora reggeli ébredési álmatlanság). Mindegyik 0 (nincs) és 4 (nagyon súlyos) közötti besorolású. Ezek a tételek rögzítik az alapvető tüneteket, és segítenek megkülönböztetni az álmatlanság azon altípusait, amelyek eltérően reagálhatnak az adott beavatkozásokra.
2. 2Értékelje jelenlegi alvási szokásával kapcsolatos elégedettségét a 4. pontban, 0-tól (nagyon elégedett) 4-ig (nagyon elégedetlen). Ez a tétel az álmatlanság szubjektív minőségi komponensét rögzíti, amely eltérhet az alvászavarok objektív gyakoriságától. Egyes, objektíven enyhe alvászavarral küzdő egyének súlyos elégedetlenséget tapasztalnak, míg mások, akiknél jelentős, mérhető alvászavarok tapasztalhatók, megfelelő elégedettségről számolnak be. Az objektív és szubjektív értékelés közötti eltérés az álmatlanság kulcsfontosságú jellemzője és fontos kezelési cél.
3. 3Értékelje az alvásproblémáinak a napi működésre gyakorolt ​​hatását az 5. pontban, és értékelje, hogy alvási nehézségei mennyire zavarják a nappali működést (fáradtság, koncentráció, hangulat, termelékenység) 0-tól (egyáltalán nem zavaró) 4-ig (nagyon zavaró). Ez az elem kritikus a klinikai diagnózis szempontjából, mivel az álmatlanság DSM-5 diagnosztikai kritériumai klinikailag jelentős szorongást vagy károsodást igényelnek a szociális, foglalkozási vagy más fontos működési területeken. A 3-as vagy 4-es pontszám önmagában igazolhatja a klinikai beavatkozást.
4. 4Értékelje alvászavarának észlelhetőségét a 6. ponton, és értékelje, mennyire tűnik észrevehetőnek mások számára az alvásproblémája az életminőség romlását illetően, 0-tól (egyáltalán nem észrevehető) 4-ig (nagyon észrevehető). Ez a külső ellenőrzési elem segít kalibrálni az önészlelést a megfigyelhető hatásokkal szemben. Azok a személyek, akik ebben a tételben magas pontszámot érnek el, jellemzően jelentős funkcionális károsodást tapasztalnak, amely túlmutat saját tudatukon.
5. 5Értékelje az alvással kapcsolatos aggodalmát vagy szorongását a 7. ponton, 0-tól (egyáltalán nem aggódik) 4-ig (nagyon aggódik). Ez az elem az álmatlanság kognitív-érzelmi összetevőjét mutatja be, amely gyakran a krónikus álmatlanság elsődleges fenntartó tényezője. Az alvás miatti túlzott aggodalom paradox izgalmi állapotot hoz létre, amely állandósítja azt az álmatlanságot, amelyet kezelni próbál. Ez a kognitív hiperarousal az elsődleges célpontja a krónikus álmatlanság első vonalbeli kezelésének, a CBT-I-nek.
6. 6Összeadja mind a hét elem pontszámát, hogy megkapja az ISI összpontszámát (0-28 tartomány). A számológép automatikusan besorolja a teljes összeget a négy súlyossági kategória egyikébe az érvényesített határértékek alapján: 0-7 (nincs klinikailag jelentős álmatlanság), 8-14 (küszöb alatti vagy enyhe álmatlanság), 15-21 (közepes klinikai álmatlanság) és 22-28 (súlyos klinikai álmatlanság). A 15-ös vagy afeletti pontszámok klinikailag jelentős álmatlanságot jeleznek, amely kezelést igényel, és a CBT-I a javasolt első vonalbeli beavatkozás az American Academy of Sleep Medicine irányelvei szerint.
7. 7Tekintse át a kezelési javaslatokat a súlyossági besorolása alapján. A küszöb alatti álmatlanság (8-14) esetén elegendő lehet az alváshigiénés oktatás és az ingerkontroll. Mérsékelt álmatlanság (15-21) esetén a strukturált CBT-I (általában 6-8 alkalom) erősen ajánlott, és a hosszú távú eredmények érdekében hatékonyabb, mint a gyógyszeres kezelés. Súlyos álmatlanság (22-28) esetén a kombinált CBT-I és a rövid távú farmakoterápia megfelelő lehet, a gyógyszeres kezelés csökkentésének tervével, ahogy a CBT-I készségek kialakulnak. A számológép ajánlási információkat nyújt a CBT-I szolgáltatók számára (CBTI Directory, VA CBT-I Coach alkalmazás), és kontextusba helyezi a pontszámot a lakossági normákhoz képest.

• !Az ISI-vel leggyakoribb visszaélés az, hogy diagnosztikai eszközként értelmezik, nem pedig súlyossági mértékként. Az ISI pontszám önmagában nem képes diagnosztizálni az álmatlansági rendellenességet, amely megköveteli a DSM-5 specifikus kritériumainak teljesítését, beleértve a tünetek legalább három hónapos időtartamát, a heti legalább három éjszaka előfordulását, valamint a tüneteket jobban magyarázó alvászavar, egészségügyi állapot vagy anyag hiányát. A kezeletlen alvási apnoéban, nyugtalan láb szindrómában vagy gyógyszeres mellékhatásokban szenvedő betegek magas ISI-értéke az alapbetegség kezelését igényli, mielőtt az álmatlanság-specifikus beavatkozásokat alkalmaznák.
• !Sok klinikus és kutató nem tesz különbséget az ISI kéthetes visszahívási periódusa és az alvásnapló között, amely éjszakánkénti adatokat szolgáltat. Az ISI-t a kéthetes átlagos súlyosság összefoglaló mérésére tervezték, és nem szabad kéthetente gyakrabban beadni. Heti vagy gyakrabban történő használata csökkenti a megbízhatóságát, és az érdemi változás helyett a normál éjszakai ingadozást rögzítheti. A részletesebb nyomon követéshez használjon napi alvásnaplót az időszakos ISI-értékelések mellett.
• !Gyakran figyelmen kívül hagyott probléma, hogy az ISI nem méri fel közvetlenül az alvás időtartamát. Az a személy, aki éjszaka 5 órát alszik, de gyorsan elalszik, elalszik, a kívánt időpontban ébred fel és elégedett az alvásával, az objektíven rövid alvás ellenére 0 pontot ér el az ISI-n. Ez a mintázat, amelyet néha rövid alvásidőnek is neveznek, minimális panaszokkal, még szubjektív álmatlanság hiányában is hordozhat egészségügyi kockázatokat (szív- és érrendszeri, metabolikus, kognitív). Az ISI-t objektív alvásidő-adatokkal kell kiegészíteni, ha átfogó alvási állapotfelmérés a cél.