A Kelvin az SI (Nemzetközi Mértékegységrendszer) hőmérséklet alapegysége, amelyet elsősorban tudományos kontextusban használnak. A Celsiustól és Fahrenheitől eltérően a Kelvin abszolút hőmérsékleti skála — az abszolút nullponttól kezdődik, a lehető leghidegebb hőmérséklettől, ahol minden molekuláris mozgás megáll.
A Celsius Kelvinbe való átváltása az egyik legegyszerűbb hőmérséklet-átváltás, mivel mindkét skála ugyanolyan fokbeosztást használ; a Kelvin csupán 273,15-tel eltolódott.
Az átváltási képlet
K = °C + 273,15
A másik irányban:
°C = K − 273,15
Lépésről Lépésre Példák
1. példa: A víz 100°C-on forr. Ez mennyi Kelvinben?
- 100 + 273,15 = 373,15 K
2. példa: Az abszolút nullpont 0 K. Ez mennyi Celsius-fokban?
- 0 − 273,15 = −273,15°C
Referencia Táblázat
| Celsius | Kelvin | Kontextus |
|---|---|---|
| −273,15°C | 0 K | Abszolút nullpont |
| −196°C | 77,15 K | Folyékony nitrogén forr |
| 0°C | 273,15 K | A víz megfagy |
| 20°C | 293,15 K | Szobahőmérséklet |
| 37°C | 310,15 K | Testhőmérséklet |
| 100°C | 373,15 K | A víz forr |
Miért Használnak a Tudósok Kelvint
A Kelvin nélkülözhetetlen a termodinamikában, mert sok fizikai törvény (mint az ideális gáztörvény: PV = nRT) abszolút hőmérsékletet igényel. A Celsius használata ezekben az egyenletekben helytelen eredményt adna, mivel a 0°C nem a hő hiánya — csupán a víz fagyáspontja.
Gyors tudományos hőmérséklet-átváltáshoz használja Celsius–Kelvin átváltóunkat.